Irány észak

Szombatra kirándulos napot terveztünk, csakhogy olyan szeles ido kerekedett, hiaba volt meleg es napsütes, h a tengerparti celokat kilottük hamar. Aztan Laca nezelödött kicsit a neten, es ugy döntöttünk, h megnezzük a masik felsziget egy reszet. Autozunk egyet, es ahol valami erdekeset latunk, ott megallunk, kb ez volt  a terv. Így ha fuj is, a városokban talan elviselhetobb lesz.

Ahogy a terkepen is lathato sorban lognak be a felszigetek itt a deli oceanba (erdekes, de igy hivjak, megha korabban nem is hallottam errol), es ez a kozepso - Olaszorszagra nemikepp emlékeztető csizma-szerű a szomszedos Yorke Peninsula. Na, ott meg sosem jartunk, itt volt az ideje átnézni arrafelé is. Egy napos kirandulas lévén az aljaig most nem mentünk le, ahhoz min korabbi indulas, vagy meginkabb ottalvas lett volna jobb, h ne kelljen annyit vezetni, uh azt most felreraktuk kesobbre.

Nagyon vicces, és furcsa is egyben, h az itteni tavolsagok annyira maskent erzekelhetok, nem könnyű az agyunknak konvertalnia. Mo-on, ha hazamentünk a csladomhoz Szabolcsba, akkor az orszag közeperol a keleti megyéig kb az orszag felen át is autoztunk, ezzel ugy 200 km-t abszolválva. Itt tegnap kb 170km-re volt a tavolabbi varoska, ameddig mentünk, de orszagos viszonylatban muhahaha, hangyafing meretű  Elképesztő távolságok, nemhiaba órakig lehet repülőn is utazni ahhoz, h még mindig Ausztralian belül maradjunk...

A táj, hát mit ne mondjak, a várost elhagyva úgy húsz percig még érdekes volt, h na lám, itt és erre ilyen a vidék. Végre látjuk ezt is. Na de nem kell attól tartani, h sokkot katunk volna a változatosságától, pedig ez még nem is volt olyan kietlen sivatagi hangulatú, vagy bozótos.


Többnyire gabonaföldek, amíg a szem ellát, ill még  avároshoz közelebbi részeken megszámlálhatatlanul sok fóliasátor volt, zöldségeket termesztettek benne.

Útközben persze ismerős városnevekkel találkoztunk, így pl beugorhattunk volna Dublinba, vagy Windsorba is :)
Első megállónk Port Wakefield volt, ami bár az első nagyobb városként mutatkozott  atérképen, igazából nem volt az. Pár benzinkút (nyilván okkal :), és néhány falatozó-szerű helynél többet nemigen találtunk itt, úh egy gyors útszéli gyerekpisi, és kis nyújtózás után folytattuk az utat Kadina felé.

Kadina a "csizma" felső részében van, annak is a túlsó oldalán. Odafelé az addigi településeket látva kicsit aggódtam, h bármi lesz e ott, amiért érdemes volt autóba ülni, de kellemesen csalódtam. Itt terveztünk ebédelni is, sokat nem is kellett gondolkodni azon, h hová menjünk, miután beni meglátta azt a bizonyos nagy sárga (arany?) M betűt...:) Biztosra mentünk, legyen Meki. Ez is egy pici városka, könnyen körbesétáltuk a közepét, de ahhoz képest egeszen jol el volt látva helyi alap-üzletekkel, Woolworth, target, Reject shop. bankok es egyeb kis helyi boltok.

Killed meat :)

Számunkra filmes jelenetbe illő utcakép és házak, még mindig szokatlan látvány egyébként, annyira messze van az európai vidéki hangulattól. Nem egy olasz sikátoros kis város, az biztos :)


Innen néhány kilometerre volt csak Wallaroo, ami már a csizma túlsó fele, ismét parti város, úh a szél ott már erős volt újra, ugyanakkor szikrázó napsütés, és hibátlan kék ég párosával járt együtt. Itt volt egy ipari jetty (móló), amire fel lehetett menni, olyan nagy, h autók is mehetnek rajta, akinek engedélye van. A gabonaszállító hajókról innen megy a ki-bepakolás, ami a part menti nagy gabonafeldolgozóval közvetlen kapcsolatban áll.

A hajó mindent vitt beninél :)

A Viterra gabonafeldolgozója

Ez a nagy móló melletti kicsi csak gyalogosoknak

Innen ugráltak be a vízbe,  a bátrak, és akik a nagy szélben nem akartak megfagyni,
ez a rész egyébként körbe volt kerítve

a kalapokon is látszik a szél ereje :)

Innen még elmentünk a North Beach-re, ami a mólóról is jól látszott, h milyen gyönyörű, vakítóan fehér homokos part, de sajnos csak kocsiból tudtuk megnézni, mert azt  afinom homokot úgy vitte a szél, h valósággal fájt, ahogy a bőrünkhöz ért. Így gyorsan visszaevickéltünk a kocsihoz, mint a Delta főcímében anno a sarki kutatók, és úgy döntöttünk, h hazaindulunk, tekintve, h előttünk állt még ugyanaz a táv, mint odafelé.

Érdekes volt még, hogy itt Wallaroo-n gyönyörűséges házakat láttunk, saját marinával, fantasztikus környezetben. Hát igen, elfogadtam volna egyik-másikat, bár nem tudom, h ott mit is lehet csinálni egész évben...Talán csak nyaralni? :)
Nos, ez a lehetőség egy (szemtelenül nagy) lottónyeremény esetén mérlegelére kerülhet :)