Nem zártam be a blogot, írok hamarosan mindenfélét. Vegyük úgy, h téli szünet van:)
Az igazsághoz hozzátartozik, h engem lelkileg nagyon megviselt a hazaút, írok majd erről is, de szerettem volna időt adni magamnak. Önző dög a blogger, ugye? :))
Köszönöm a buzdító, írásra serkentő megkereséseket, remélem nem okozok majd csalódást és akiknek emailekkel lógok, azokat is pótolom.
függöny még kicsit összehúz, aztán jövök. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az elso harom honap
Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...
-
Még mindig tartogat meglepetéseket Ausztrália, nem hagy hátradőlni, és "semmittenni" csak úgy. A viszonylag beszédes februárt köve...
-
Hú, meglehetősen hosszú történetet tudnék most mesélni, és feltett szándékom, hogy lejegyzem majd ide a munkakeresés 2.0 tapasztalatait, hát...
-
Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...
Szia!
VálaszTörlésMár vártam, hogy jelentkezz. Én már 4 éve külföldön élek, de még mindig megvisel a visszaút, a család otthagyása... Egy hét múlva én is hazamegyek 3 hétre, de már most tudom, hogy visszaúton a reptérre vezető utat végig fogom bőgni. Remélem hogy azért ez elmúlik majd egyszer :)
Igen, rettentően megviseli a lekünket, az biztos. Ráadásul tartok tőle, hogy ez sosem lesz könnyebb... legfeljebb más. Most még az ország nem is okozott nosztalgiát, mi lesz, ha még az is közbelép, jajj :))
Törlés