2013. február 15., péntek

St Kilda és a többi(ek)

Múlt szombaton ellátogattunk egy kalandparkba. Jó messze van tőlünk, a város túlsó felén fent az északi részen, de mivel olyan mítoszok lengték körül, gondoltam, nézzük meg. A weekendnotes alapján tűnt nagyon tuti helynek. Hááát, őszinte leszek, nem ájultunk el tőle. Önmagában a koncepciója nem rossz, ötletes, és hatalmas területen is van. Két fő bajunk volt vele, egyrészt inkább nagyobb gyerekeket céloz, másrészt olyan  érzésem volt ott, mintha valami holdbéli tájon baragolnánk. Kies puszta, a közelben szinte semmi civilizáció, és a környék is inkább volt bizarr, mint barátságos.
Alapvetően ez az északi részekre amúgy is igaz - hallomásból is ezt az infot kaptuk, és eddig 2x jártunk arra, és csak megerősíteni tudtuk mindezt. Egy nagyon erősen ipari jellegű környezetről van szó, lakói is ehhez igazodnak inkább és teljesen más képet mutat minden tekitetben ez a városrész, mint Adelaide bármelyik más része.
St Kilda -ahol a kalandpark van- egy suburb és a kalandparkon kívül másik érdekessége, hogy itt van egy mangrove trail is.
A mangrove nagyon leegyszerűsítve olyan természeti adottságú hely, ahol őshonos növények vannak mocsaras környezetben. Floridában is vannak hasonlók,  Horatio és csapata is látható volt ilyesmik környékén a CSI Miamiban :))
A mocsár érdekes volt, jó, h itt nagy krokodilokra nem kellett számítanunk, és hála az égnek, h csak egy macsekkal találkoztunk (ki mással lehetett volna, épp nekünk? :)).


Őkelme a sétányon napozott

Gondolom vadászatra érkezett  amocsárba, csak rápihent előtte :)

Ilyenen lehetett sétálni

Önmagában nagyon érdekes volt, de a korlát hiánya miatt Bencével nem jártuk végig az egészet




A képek egyvalamit nem adnak biztosan vissza, az pedig az a szag, amit érezni lehett. Sajátos "aromaája" volt a helynek, maradjunk ennyiben. Nem durva azért, elijeszteni nem szeretnék senkit, de van egy alap szaga, az biztos.

A kalandpark fotói pedig itt vannak:

Ez egy nagy körbeforgó "izé" volt :)

Ez egy kétkezes markoló volt, egyikkel emelni lehetett,
a másikkal meg markolni. Baromi nehéz volt, úh ez  sem kisgyerekeknek szánták, pedig az ötlet jó volt.

Azért Beni is próbálkozott :)


Ez egy baromi nagy csúszda volt, faszerkezet, fém csúszófelülettel,
úh mindenféle kartonpapírokon meg boardokon csúsztak le a bátrabbak...


Út a csúszda tetejére



A domb tetején egy vár, ami le volt zárva :(



Ezt mindhárman nagyon élveztük :)

mondtam :)




Ez egy kalózhajó volt, az ötlet szintén nagyon jó, de sok  mindent már nem lehetett csinálni rajta.



A parkkal az volt a legnagyobb gond, hogy le kellett zárni néhány részét, gyújtogatások miatt. :(( Sajnos északon a vandalizmus is gyakoribb, vagy durvább formáit lehet hallani a hírekben. Ott azért túlmutat a falfirkákon. Szomorú, de része a valóságnak itt is.
Ez a vidék nem nőtt közel a szívemhez, ettől függetlenül minden más része gyönyörű a városnak, és a mi környékünk biztonságos mivolta kapcsán még nem bizonytalanodtam el sosem. Maradt már nyitva a bejárati ajtó, vagy a kocsi a ház előtt. A játszón sem kell szorongatnom a táskámat a hónom alatt, h benne maradjanak az értékeim. Ez pedig nagyon jó :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...