2013. február 16., szombat

munkatapasztalat

Amikor childcare-t kezdtünk el keresni tavaly év végén Beninek, annak két fő oka volt:
1. szocializálódjon a gyerek
2. felszabaduljon heti 2 napom, amikor beletanulhatok az ozzi munkastílusba én is, és ha majd a munkaerőpiacra lépek újra, akkor legyen egy kis helyi támogatás mögöttem

Ahol Laca dolgozik, a cég egyik profilja abszolút a múltamba vágó, ugyanis az egyik mobilszolgáltató dealerei, elsősorban kis és középvállalkozásokra fókuszálva értékesítenek komplex telcos megoldásokat. Fix és mobil vonalon is. Az irodában folyik az összes háttérmunka ehhez, hogy a szolgáltatások működjenek, a szerződések rendben legyenek, és ha valami nem ok, akkor azon dolgoznak, hogy rendben legyen.
Ugye valamikor decemberben ajánlotta fel ezt a lehetőséget a cégvezető, h mehetek hozzájuk "dolgozni", vagyis belekukkantani a helyi mit-hogyan-ki-mikorba,  Utána szerveztük a childcare-t, aztán amikor az már biztossá vált egész napra, akkor kezdtük el felvenni  a fonalat munka témában újra.
Hétfőn és szerdán tudok menni, a kontaktom, akivel "dolgozom", kapásból azt javasolta, hogy fél napot legyek csak bent, mert nincs annyi munka, h egész napra jusson... Aztán hol ezért, hol azért sztornóztuk a találkát, míg végül e héten hétfőn voltam először.
Érdekes élmény volt, ha röviden akarom összefoglalni.
Miért mondom ezt? Egyrészt azért, mert 2010. július 31. volt az utolsó munkanapom, akkor is az utolsó 2 hetet már home office-ban csináltam, mert a nagy pocakommal már nagyon kényelmetlen volt napi 2x Pestszentlőrinc-Törökbálint turné. Szóval önmagában ez is egy elég nagy szünet volt, de azt hamar éreztem, hogy önmagában ez a fajta rés kb két hét alatt feledhető volna otthoni viszonylatban. Az azonban, hogy kimaradt 2 és fél év, és egy adelaide-i irodában angol nyelven szívhattam magamba újra először a dealerek aktivitásaival kapcsolatos tudásmorzsákat, nos az eléggé futurisztikussá tette az élményt.
Nem tudom, h más hogy van ezzel, de én folyamatosan két véglet között vagyok itt az angollal.Vagy  értek (majdnem) mindent, vagy (majdnem) semmit. Ez elég hektikussá teszi a viszonyomat a nyelvhez, és önmagamhoz :(
No mindegy is.
Ott voltam, néztem, hallgattam, kérdeztem. A munka nem egy rocket science, na de nem is arra vágyom. Valami hasonlóval szívesen ellötyögnék én is egy darabig. Nem szakadnak bele a napi munkaórákba, ez elég nyilvánvalóan látszott hamar. Ehhez képest minden, de minden ilyen jellegű munkáról szóló álláshirdetésben olyan kemény feltételrendszert szabnak, és olyan körülményeket írnak, hogy ahhoz képest a poroszos rabszolgahajcsáros-multi múltunk csak sétagaloppnak tűnhet. Muhaha. Ha itt ez a hajtás, akkor hajtok én szívesen :))

A bejárogatásaim lényege, hogy majd beírhatom az önéletrajzomba őket referenciának, és onnantól valszeg az a sor lesz a legértékesebb a cv-mben, diplomák és tapasztalatok csak utána... ez van, itt más a mérce.
Adnak valamiféle igazolást is majd mindarról, amit véghezviszek.
Kis bemelegítésnek nagyszerű, angolozáshoz kiváló, úgyhogy szavam sincs. Ráadásul így még kicsi idő marad is délután bármire, mielőtt menni kell Benciért, úgyhogy mostanában még egy torna is belefér.

A work experience, vagyis munkatapasztalat szerzése persze önkéntes jellegű, vagyis juttatás nem jár érte, de egy befektetés, ami idővel majd megtérül. És, h ne érezzem úgy, h hétfőn 4 órát ingeyn dolgoztam, a kocsihoz sétálás közben találtam a földön 50 dollárt. Nagyon furcsa élmény volt, elsőre el sem jutott az agyamig, h az egy pénz, amikor megláttam. Aztán felismertem, de nem mertem érte nyúlni (hajolni). Alaposan körbenéztem, és mivel -mint általában- most is "rengeteg" ember sétált ott (vagyis senki), hát felvettem, és sietve távoztam :))


2 megjegyzés:

  1. Te mázlista! Gratulálok a talált pénzhez, és a munkatapasztalat szerzési lehetőségnek is, nagyon nagy dolog, és valahol el kell kezdeni.
    Továbbá csodállak, hogy van energiád tornára járni/otthon tornázni, én több hónapja próbálom rávenni magamat, hogy elmenjek terembe, de egyszerűen munka után már nincs hozzá energiám, ott kiszívják minden erőmet.

    VálaszTörlés
  2. :) ééén mázlista? Na jó, kicsit valóban :)
    Torna még csak itthon megynekem is, de azt már igyekszem nem elbliccelni. Edzőterembe egyelőre nem is vágyom, nekem még a tengerpari futás/jogging tetszik nagyon, azt még valahogy bele szeretném vinni a hétköznapokba.

    VálaszTörlés

Az elso harom honap

Jo lett volna gyakrabban idelatogatnom, tudom. Nem unatkoztunk az elmult honapokban sem, most ahogy valogattam a fotokat, magam is racsodalk...